A nagy eltávozásról szóló legutóbbi írásunkban nyomon követtük Sziddhárta szökését atyja palotájának börtönéből. Megnéztünk egy buddhista domborművet, amely Sziddhárta megszabadulásának pillanatát ábrázolja, és megjegyeztük, hogy a műalkotás fizikai átlépése egy új dimenzióba Sziddhárta fölébredésére utal – az átlépésre a tudatosság új dimenziójába.
Miközben Sziddhárta még a felébredés küszöbénél tart, egy új és jelentős esemény jelenik meg a történetben, amely aztán végig fogja őt követni fejlődésének minden egyes állomásán. Ez az új elem Mára, a megszabadulás ellenfele.
Amikor a fiatal herceg távozása során ahhoz a ponthoz érkezik, ahonnan már nincs visszaút, egy hangot hall, ami rá akarja őt venni, hogy gondolja újra a dolgot:
Mára az ellenállást személyesíti meg. A Buddhista művészet úgy ábrázolja őt, mint egy gonosz hadvezért, aki elefánton lovagol, és kaotikus démonok seregét vezeti. Ezek azokat az érzelmeket, gondolatokat és érzékleteket jelentik, amelyek a felébredést akadályozzák.
Különösen érdekes Mára megjelenésének időzítése: amíg a herceg elmerült a palota örömeibe, Mára a színfalak mögött maradt. Ám most, hogy Sziddhárta távozni készül, Mára személyesen jelenik meg, így akarván őt maradásra bírni.
A tudatos erőfeszítés vonzza a vele ellentéteset.
A Nagy Eltávozásnak ez az epizódja arra tanít, hogy a felébredés pillanatában a belső ellenállás megnövekedésére kell számítanunk. Más szóval, a tudatosság meghosszabbítása érdekében növekedni kell erőfeszítéseinknek.
A herceg nem hallgat Mára kísértéseire, és folytatja útját, el atyja palotájából. Mára ezentúl irigykedve fogja követni Sziddhárta fejlődését, csak az alkalomra várva, hogy visszavonja őt a börtönbe. A buddhista legenda szavaival: „Akkor a kísértő a nyomába eredt, készen állva a legkisebb botlásra, szorosan, mint az árnyék, ami sohasem hagyja el alakját.”
Mára ellenszegülése folyamatosan erősödni fog Buddha útjának minden egyes lépése során, és végül a megvilágosodás fejezetében fog csúcsára érni.
Ebben a hónapban olvasóimat és íróimat egy kísérletre hívom: ismételten végezzünk el egy gyakorlatot, amit Peter Ouspensky használt bevezető előadásaiban:
Te mit tapasztalsz, amikor két percig megszakítás nélkül tudatos próbálsz lenni? Érzed-e, ahogyan Mára növeli az ellenállást? Meg tudod-e állítani az ő seregéből származó érzelmeket, gondolatokat és érzékleteket, mielőtt azok a hatalmukba kerítenek?
Legutóbbi hozzászólások