Üzenet olvasóinkhoz

Asaf Braverman

Kedves olvasóink!

2015-től újra közölni fogunk írásokat a ggurdjieff.hu-on. Szeretném megosztani önökkel, mi történt a színfalak mögött ez év eleje óta, amikor szüneteltetni kezdtük az újabb írások közlését, és ismertetném, hogy mindez hogyan érinti az ezután megjelenő írásainkat.

Szembeszökő változás az új külső: „logo”-ként ezt az utasítást választottuk: „Legyél!”, a felkiáltójel pontját pedig két tükrözött piramis közé helyeztük. Ennek magyarázataként próbáljuk elképzelni, milyen megfontolásokra juthatott Gurdjieff, amikor először mutatta be a Negyedik Utat egy évszázaddal ezelőtt.

Választott kifejezései „gépezetek”, „befolyások” és „hidrogének” voltak, míg „bolygók”, „napok” és galaxisok” képezték a vásznat, melyre egy ősi pszichológiai rendszert festett föl. De vajon miért használta ezeket a modern tudományos kifejezéseket, amikor tanulóéveit az Athosz-hegy, Turkesztán, Tibet, Perzsia és Bokhara szinte bibliai környezetében töltötte?

Miért nem használt inkább bibliai kifejezéseket?

Évekkel később Peter Ouspensky, Gurdjieff előadói képességeit méltatva megjegyezte, hogy beszédkészségében felülmúlta korának legjobb professzorait is. Egy ilyen fejlett készség magába kell, hogy foglalja a rugalmasságot és alkalmazkodóképességet. Nyilvánvaló, hogy Gurdjieff előadói hatása nem csupán az ezoterikus tudásban való jártasságán múlott, hanem azon a képességén is, hogy rá tudott hangolódni tanítványai „hullámhosszára”, és olyan nyelven tudott hozzájuk szólni, ami számukra is felfogható volt.

Gurdjieff egy ősi tanítást fordított le olyan emberek számára, akiket eltávolított Istentől a tudomány, a természettől pedig a technika. Az alkalmazkodás nem puszta kényelmes választás volt; ez nélkülözhetetlen szükségesség volt, amely nélkül a megértés soha nem jöhetett volna létre. Gurdjieff szavaival:

„Az ősi tudás rendszereinek tanulmányozása egy nyelv tanulmányozásával kezdődik, ami lehetővé teszi, hogy rögtön megértsük, hogy az elhangzottak pontosan mit jelentenek, milyen szempontból és milyen összefüggésben.” – George Gurdjieff

Az orvosnak meg kell tanulnia a orvostudomány nyelvét; az ügyvédnek a jogi nyelvet; a mérnöknek pedig a fizika nyelvét. Amikor orvosok a „cerebrális cortex”-ről vagy a „plexus solaris”-ról beszélnek, akkor pontosan tudják, hogy a test melyik részéről van szó, függetlenül attól, hogy amerikaiak, oroszok vagy kínaiak. Gondoljunk csak bele, miféle sorozatos orvosi műhibák történnének, ha nem létezne világméretű egyetértés az emberi test részeinek latin neveit illetően!

És mi a helyzet az emberi lélekkel? A mi korunkban csak úgy hemzsegnek a spirituális kifejezések. Efféle szavakat, mint: „nem-ragaszkodás”, „együttérzés” és „figyelmesség” szabadon használnak azzal az előfeltevéssel, hogy mindenki pontosan tudja, miről van szó, milyen nézőpontból és milyen összefüggésben. De csakugyan így van ez?

A mi tapasztalatunk a ggurdjieff.hu-on mást mutat. Ugyanaz a kifejezés bárki számára bármit jelenthet. Nyilvánvalóvá vált, hogy ha az ember lehetséges fejlődéséről akarunk beszélni, akkor pontosabb nyelvre van szükség, pontosan úgy, ahogyan Gurdjieff mondta. Ez a felismerés egy új irányhoz vezetett, amit új logonk is kifejez.

„Ez az új nyelv… a beszéd szerkezetét egy új alapra helyezi, mégpedig a relativitás elvére.” – George Gurdjieff

Gurdjieff PyramidAz ember fejlődését a „Legyél!” –parancsba sűrítjük bele. Ez fölébe emelkedik a Negyedik Út összes elvének (mint a képzelődéssel, az azonosulással, a negatív érzelmek kifejezésével és egyebekkel való küzdelem), és ugyanakkor ezek támasztják alá. Ezek a témák együtt egy piramist képeznek, amely az egymással való összefüggésre épül.

Más szavakkal, a piramis a szisztéma ideáit a relativitás elve szerint rendezi el. Némely idea központi jelentőségű, míg mások másodlagosak. Némelyek csak akkor válnak lehetségessé, ha másokat már elsajátítottunk. A piramis magába foglalja ezeket az árnyalatnyi különbségeket, megmutatva, hol kell kezdeni, merre kell haladni, és mit kell célként kitűzni.

A munka végső célja az átváltozás, amit fent a kék, átfordított piramis képvisel. Ehhez a magasabb állapot felé történő kitáguláshoz képest eltörpülnek az addig megtett erőfeszítések, és ezért van a kék piramis a vörös fölött. De „minden hajunk szála” számon van tartva; és kicsiny erőfeszítéseink türelmes fölhalmozódása vezet a nagy állapotok felé való áttöréshez.

Az ezután következő írások a ggurdjieff.hu-on ennek a piramisnak a felépítését fogják vizsgálni. Az ebben foglalt skála és relativitás révén határozottabb jelentést tudunk olvasóink felé közvetíteni. Ezt annak szellemében tesszük, hogy fölfedezzük, mit jelenthet a Negyedik utat a 21. század hallgatóságához adaptálni.

Végül is, minden okunk megvan azt föltételezni, hogy ha Gurdjieff ma jelenne meg itt Nyugaton, akkor előadásmódját a jelenkorhoz igazítaná, az ősi tanítás átadásához a modern technológiát használva: plazmaképernyőt a krétatábla helyett, interaktív diagramokat a hosszas magyarázatok helyett, és videókonferenciákat a teveháton megtett expedíciók helyett a Góbi Sivatagon át.

Barátsággal,
Asaf Braverman